Macau éjszaka
Forrás: Fotó: Trócsányi András

Frissítve

2025. márc. 5.

A hazai térstruktúra többdimenziós vizsgálata településföldrajzi vonatkozásokban

Kutatócsoport tagjai


Karsai Viola
Dr. Máté Éva
Dr. Pirisi Gábor
Dr. Trócsányi András

1. A formális urbanizáció hazai és nemzetközi kérdései

A rendszerváltás utáni hazai urbanizáció meghatározó elemévé vált a várossá nyilvánítás, amely már nem csak a geográfusok, hanem más szakmák érdeklődését is felkeltette. Kapcsolódó vizsgálataink feltárják a formális urbanizáció szerepét, amelynek keretében választ keresünk többek között arra a kérdésre, hogy miként függ össze a sikeresség és a városi cím birtoklása. Ennek során értékeljük a belső, helyi adottságok, a településhierarchiában elfoglalt pozíció, a gazdasági adottságok, vagy akár a földrajzi helyzet (megközelíthetőség) szerepét. Nemzetközi kutatási együttműködéseink révén kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy miként illeszkednek bele ezek a kérdések egy tágabb, európai vagy globális perspektívába. Elemzéseink során figyelmet fordítunk a területi politikai szempontok vizsgálatára is, különös tekintettel a városi cím elnyerésének tényezőire, fejlesztés- és szakpolitikai aspektusaira, valamint a helyi társadalmi-gazdasági aktorok, döntéshozók szerepére, jelentőségére.

Fontosabb publikációk

Várossá nyilványítási javaslatok megvalósulása
Várossá nyilványítási javaslatok megvalósulása

2. A kisvárosok átalakulási folyamatai és rezilienciája

A lokális terek központjainak, a kisvárosoknak a fejlődési pályája nemcsak saját, hanem a vonzásukban élő községek lakosságának életét is befolyásolja. Vizsgálataink során elemezzük azokat a folyamatokat és tényezőket, amelyek a magyarországi kisvárosok sorsának alakulását az elmúlt évtizedekben meghatározták, illetve jelenleg is érintik. Kiemelt figyelmet fordítunk a kisvárosok építészeti képének, és településszerkezetének átalakulására, továbbá a piaci és közösségi mechanizmusok vizsgálatára. Azonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek a legfontosabb szerepet játsszák a kisvárosok differenciált fejlődési útjainak kialakulásában. A vizsgálatokból kapott eredmények segíthetnek a terület- és településfejlesztés speciális kisvárosi kihívásainak (céljainak, módszereinek) meghatározásában.

A rezilienciavizsgálataink a területi fejlődést újszerű módon közelítik meg. Célul tűztük ki egy olyan elméleti modell megalkotását, amely ebben a tekintetben keretet adhat a hazai településhálózat, kiemelten pedig a kisvárosok vizsgálata számára. A modell értelmében a települések politikai-önkormányzati, társadalmi és gazdasági szféráját vizsgáljuk annak a fényében, hogy ezek mennyire felelnek meg a diverzitás, kohézió és autonómia kritériumainak. Ezt a modellünket, illetve rezilienciaértelmezésünket már jelenleg is használják a hazai városok fenntartható stratégiáinak elkészítésekor.

Fontosabb publikációk

A rezilienciát kialakító legfontosabb faktorok
A rezilienciát kialakító legfontosabb faktorok

3. A vidéki térségek perforálódási folyamatai

A posztindusztriális társadalmak térbeli fejlődésének meghatározó folyamata a vidék újrastruktúrálódása, amely egy komplex, társadalmi-gazdasági és környezeti átalakulás. Vizsgálataink során felállítottuk azt a hipotézist, hogy Kelet-Közép-Európa sajátos viszonyai között az újrastruktúrálódás egyedi jellegzetességekkel bír, részlegesen megy végbe. Jelentősebb dezurbanizáció hiányában, az alacsony társadalmi és térbeli mobilitás mellett, valamint a nagyobb városok gazdaságának gyengeségéből adódóan a vidéki térségek bizonyos részei perforálódnak, vagyis kiszakadnak a térkapcsolatok rendjéből, izolált helyzetűvé válnak. Ez a helyzet konzerválja, illetve súlyosbítja a meglévő társadalmi problémákat és igen nehézzé teszi a sikeres területfejlesztési beavatkozásokat. Vizsgálataink során a vidéki társadalom tagolódásának sajátos mintázatait tártuk fel, amelyek tükröződnek a települések fejlődésében is.

Fontosabb publikációk

A perforációs index szélsőértékeinek megoszlása a vizsgált térségben
A perforációs index szélsőértékeinek megoszlása a vizsgált térségben